Gyakran Ismételt kérdések

  1. Mi a nyugdíjbiztosítás?

    A nyugdíjbiztosítás definícióját 2014-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény fogalmazza meg. Ebben a jogszabályban pontosan meghatározásra kerültek az életbiztosítások azon speciális tulajdonságai, amelyeknek köszönhetően betölthetik a nyugdíjbiztosítás kategóriáját.

     Melyek ezek a tulajdonságok?

    Az életbiztosítási szerződések közül azok minősülnek nyugdíjbiztosításnak, melyekre együttesen érvényes, hogy

    • rendelkeznek konkrét lejárattal (a szerződés megkötésekor aktuális törvények szerinti nyugdíjkorhatárral egybehangzóan)
    • szolgáltatást nyújt a biztosított személy nyugdíjba vonulása esetén, halála esetén, ha a lejárat napján a személy életben van, illetve ha szerződés időtartama alatt a biztosított legalább 40%-os maradandó egészségkárosodást szenved.
  2. Ki köthet nyugdíjbiztosítási szerződést?

    Azon magánszemélyek, akik megfelelnek az adott biztosítás feltételeinek. Ezek a következők lehetnek: érvényes magyar lakcímkártya, 18 és 65 év közti életkor. Azt azonban érdemes még megemlíteni, hogy az évi 20%-os adókedvezményre csak azon személyek jogosultak, akik a fenti feltételek mellett fizetnek személyi jövedelemadót.

    Kizáró ok, ha az igénylő már nyugdíjasként él, rokkantsági, rehabilitációs ellátásban részesül, vagy annak megállapítása a nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésének pillanatában már folyamatban van.

  3. Elveheti-e az állam a nyugdíjbiztosításban felhalmozott tőkémet?

    Mivel a nyugdíjbiztosítás nem része Magyarország társadalombiztosítási nyugdíjrendszerének, így az állam a biztosítással felhalmozott tőkével nem rendelkezhet. Az életbiztosításokhoz hasonlóan a nyugdíjbiztosítás egy üzleti termék, amelyet bárki – a már fent említett feltételeknek megfelelően – igénybe vehet, és megtakarítást képezhet, az állam pedig csak a maga által visszavezetett adókedvezményt befolyásolhatja. Emelheti, csökkentheti, vagy visszavonhatja, de az igénybevett kedvezménnyel, és az ezzel szerzett hozamokkal már nem rendelkezhet.

  4. Mennyi adókedvezmény lehet maximálisan igénybe venni a nyugdíjbiztosításomban?v

    Ha az adókedvezményt maradéktalanul ki szeretnénk használni a 20%-os mértékű adókedvezményt – amelynek összege évi maximum 130000 Ft – akkor legalább 650000 Ft éves díjú nyugdíjbiztosítási szerződést szükséges kötnünk. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adókedvezmény csak a nyugdíj megtakarításra vonatkozik, az egyéb kiegészítő díjakra nem.

  5. Klasszikus vagy unit-linked típusú nyugdíjbiztosítást válasszak?

    Az állam a törvények megalkotásánál szabad teret adtak a biztosító társaságoknak, hogy milyen fajta befektetési opciókkal rendelkező nyugdíjbiztosításokat integrálhatnak termékeik közé, amelyekkel igénybe vehető az adókedvezmény. Ezért a biztosítók többsége a vegyes életbiztosításhoz hasonló klasszikus nyugdíjbiztosítás mellett létrehoztak számos úgynevezett befektetési egységekhez kötött (Unit-Linked) biztosítást nyugdíjtermékként, mivel ezek szélesebb befektetési lehetőségeket nyújtanak az ügyfelek számára. Az Unit-Linked típusú biztosítások előnye, hogy hosszú távon nagyobb hozamot eredményezhetnek, emellett nagyobb szabadságot nyújtanak a szerződőnek a befektetési egységek variálásában, viszont ezzel a kockázati tényezők is növekednek. A klasszikus típus ezzel szemben stabilabb kamatot nyújt, körülbelül éves 2-2,9%-ot, ami ugyan szerényebb, mint a befektetési egységhez kötött szerződések esetén, de a kockázata is kevesebb.

  6. Milyen időtávra köthetek nyugdíjbiztosítást?

    Az időtávot a biztosított személy szerződésének megkötésekor várható törvényben leírt nyugdíjkorhatára határozza meg, mivel ez a nyugdíjbiztosítás lejárati időpontja. Ez jelenleg a biztosítottak többségének 65. születésnapjával esik egybe.

    A legrövidebb időtáv, amire meg tudok kötni egy nyugdíjbiztosítási szerződést öt év, azonban ebben az esetben csak 10 éves járadék formájában használhatom fel a megtakarításomat, ahhoz, hogy azt egy összegben felhasználhassam legalább 10 évnek el kell telnie a szerződéskötés és a nyugdíjba vonulásom között

  7. Melyek a hivatalos nyugdíjkorhatárok Magyarországon 2015-ben?
    Születési év Öregségi nyugdíj korhatára Öregségi nyugdíj időpontja
    1951 62 2013. január
    1952 62. év + 183 nap 2014. június
    1953 63 2016. január
    1954 63. év + 183 nap 2017. június
    1955 64 2019. január
    1956 64. év + 183 nap 2020. június
    1957 65 2022. január
    1958 65 2023. január
    1959 65 2024. január
  8. Van-e garancia a nyugdíjbiztosításokra?

    A garancia a nyugdíjbiztosítás fajtájától függ, ugyanis a törvényi feltételek mellett a biztosítók maguk dönthetik el, milyen plusz védelemmel látják el termékeiket. A konzervatívabb nyugdíjbiztosítások ugyan kisebb hozamot kínálnak, de esetenként emellé a befizetett összeget garantálni tudják, akár egy klasszikus életbiztosítás. A nagyobb kockázattal járó, de nagyobb bevételt is kínáló Unit-linked típusú szerződéseknél a biztosítók árfolyammaximummal, garantált eszközalappal, esetenként hozam-, tőkevédelemmel biztosítják ügyfeleiket. Tehát a szolgáltatással a garanciát is megválasztjuk. 

  9. Hogyan lehet igénybe venni az adókedvezményt?

    Fontos leszögezni, hogy csak olyan személy veheti igénybe a kedvezményt, aki fizet személyi jövedelemadót, mivel a kedvezmény a biztosítottat az éves befizetésének 20%-val megegyező, de legfeljebb 130000 Forint adójóváírásra teszi jogosulttá saját befizetett SZJA-ja terhére. A kedvezmény az adott adóévben ténylegesen befizetett esedékes rendszeres díjakra továbbá a befizetett eseti díjakra vonatkozik. Együttesen évente legfeljebb 650.000 Ft után vehető igénybe. Az évenkénti adóbevallásnál ezért a nyugdíjbiztosítás éves összegét szerepeltetnünk kell az életbiztosításokra vonatkozó fejezetben, amihez a biztosítónk állít ki befizetési igazolást.

  10. Mi a különbség a nyugdíjbiztosítások között?

    A többi pénzügyi termékhez hasonlóan a nyugdíjbiztosítások is szerteágazóak, hiszen minden leendő biztosított egyéni elvárásokat támaszt saját szerződésével szemben. Különbözőek lehetnek a várható bevételek, a kezelési költségek mértékének, vagy az életbiztosítás fajtáinak tekintetében, és további számos különbség fellelhető még. Emiatt érdemes részletesen tájékozódni szerződéskötés előtt, hogy a kellemetlen meglepetések ne utólag derüljenek ki.

  11. Melyik nyugdíjbiztosítást válasszam?

    Ami a legfontosabb, hogy légy nagyon körültekintő a szerződésed megkötésénél, mert ez egy hosszú távú, akár 30-40 éves program is lehet és a szerződések között nagyon nagy különbségek is lehetnek. Nincsen mindenki számára egy legjobb megoldás, mindenkinek más az életkora, anyagi helyzete, hozamelvárása, ezért kiemelkedően fontos, hogy keress egy szakmailag kompetens független tanácsadót, aki segít a választásban, hiszen ha egy biztosítási ügynökkel kötsz szerződést, ő csak a saját termékét tudja neked ajánlani és az egyáltalán nem biztos, hogy számodra a legoptimálisabb megoldás lesz és hosszú távon, akár több millió forintot is veszíthetsz egy rossz döntés miatt.

  12. Hogyan jutok a pénzemhez lejáratkor?

    A nyugdíjbiztosítási szerződés akkor jár le, ha a biztosított eléri a megkötéskor érvényes hivatalos nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 65 évesen következik be. Ekkor a biztosító kiutalja a biztosított bankszámlájára a lejárat napján érvényes összeget, ami a befizetett díjakból, az adókedvezményekből, és ezen díjak hozamaiból áll össze, a kezelési és egyéb költségeket leszámítva. Ez a kifizetés járulék-, és adómentes.

    Ha a biztosított személyt a nyugdíjbiztosítás megkötésének időpontjától számított 10. éve előtt nyugdíjazzák, úgy a biztosító az aktuális egyenleget, vagy néhány biztosításnál a visszavásárlási értéket fizeti ki.  Így az egy összegben történő kifizetés helyett tíz évig tartó nem csökkenő összegű járadékot  folyósít a biztosítottnak. A biztosítók ugyanígy járnak el a 40%-ot meghaladó maradandó egészségkárosodás esetén. A maradandó egészségkárosodást szenvedők esetében pedig a rokkantsági biztosítás összegét, és ezek kiegészítéseit is kiutalja

  13. Mi történik halál esetén?

    A nyugdíjbiztosítások döntő többségénél érdemes kedvezményezettet megjelölni, így amennyiben a biztosított halála bekövetkezik, akkor az általa megjelölt fent említett személy (hiányában az örökös, vagy örökösök) válik a szolgáltatás jogosultjává. Tehát neki fizetik ki az aktuális haláleseti biztosítás összegét, és a szerződés abban az időpontban fennálló egyenlegét.

  14. Mi történik 40%-ot meghaladó rokkantság esetén?

    Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítás aktuális egyenlege, vagy néhány biztosítónál úgynevezett visszavásárlási érték kerül kifizetésre a biztosítottnak. Ha ez a biztosítás 10. éve előtt történik, akkor nem csökkenő részletű járadék formájában kerül sor a folyósításra további 10 éven át. Ezek mellett jár a rokkantságért érvényes biztosítási összeg, valamint a kiegészítő biztosítások díjai. 

  15. Mi történik, ha időlegesen nem tudom fizetni a nyugdíjbiztosításomat?

    A biztosításoktól függően a szerződéskötéstől számított második (előfordulhat, hogy harmadik) díjrendezett év után van rá lehetőségünk, hogy szüneteltessük a díjfizetést huzamosabb ideig, ha nincs más megoldás. Erre az időszakra azonban az adókedvezmény nem vehető igénybe.

  16. Az eseti díjra is jár az adókedvezmény?

    A szabályzó törvények kialakításánál figyelembe vették az eseti díjakat, így ezekre is jár az adókedvezmény, de ezen összegekkel együtt sem léphető túl az adóalanyonkénti éves max. 130000 Forint kedvezmény. A különböző kockázati elemek azonban nem tartoznak az eseti díjak közé, így azokra nem érvényes az adókedvezmény. 

  17. Meg kell-e fizetni a hozamok után a kamatadót és az EHO-t?

    Csak abban az esetben, ha a biztosított kénytelen a nyugdíjbiztosítás lejárta előtt hozzányúlnia megtakarításához. Ilyenkor az általános biztosításokra vonatkozó szabályzók lépnek életbe: a rendszeres díjakra a szerződéskötés 5. évéig a kamatadó 16% az EHO pedig 6%, a 6. évtől a 10. esztendőig ezek az értékek feleződnek, a 10. évtől pedig kamatmentéssé válnak. Az eseti díjak tekintetében csak az eltelt évek száma változik: a szerződéskötéstől számított 3. évig kell megfizetni a kamatadó és az EHO teljes értékét, a 3. és 5. év közt már csak a felét, ezután pedig 0%-ra csökken a két adónem mértéke.

  18. Ha 10 évnél előbb jár le a biztosítás, mi történik?

    Amennyiben a biztosított személy a nyugdíjbiztosítás megkötésének időpontjától számított 10. éve előtt szerzi meg a tényleges öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat, vagy éri el a szerződés megkötésekor hatályos nyugdíjkorhatárt, úgy a biztosító az egy összegben történő kifizetés helyett tíz évig tartó nem csökkenő összegű járadékot folyósít a biztosítottnak.

  19. Mennyibe kerül a nyugdíjtervezés?

    A nyugdíjtervezés számodra teljesen ingyenes, hiszen a mi tiszteletdíjunkat a pénzintézetek vállalják a sikeres ügyletkötések után. Ennek célja, hogy Te semmilyen költséget ne viselj, bármi is legyen a döntésed.

    A mi célunk az, hogy több ,mint 3000 ügyfél és 10 év tapasztalatával segítsünk számodra a legoptimálisabb megoldás kiválasztásában és végig kísérjünk a szerződésed teljes időtartama alatt, hogy bármikor tudd, hogy társad vagyunk a pénzügyeid intézésében és bizalommal fordulhatsz hozzánk, nem csak a szerződéskötéskor,  hanem a későbbiekben is.