Sokak számára csak álom a gondtalan öregkor, mivel előzetes számításaik alapján úgy érzik, hogy nem tudnak majd megélni az államtól kapott nyugdíjukból. Felesleges azonban előre stresszelni a várható nyugdíj miatt, érdemesebb inkább előre tervezni és minél több pénzt megtakarítani. Egy alaposan átgondolt és felépített öngondoskodási stratégiával tényleg jól járhatunk, mire jönnek a nyugdíjas évek!

 

A magyar nyugdíj-stressz sajnos nem alaptalan

A magyar társadalom a kutatások szerint elképesztő iramban öregszik.

Az adófizető, dolgozó emberek száma rohamosan csökken hazánkban, a nyugdíjasok száma ezzel szemben meredeken nő, emiatt a nyugdíjrendszer rövidesen fenntarthatatlanná válik.

Egy érdekes életkori ugrást figyelhetünk meg, ha nagyobb távlatokban gondolkodunk: a 60 év felettiek aránya 1910-ben még csak 8% volt Magyarországon, ami a becslések szerint 2060-ra 36%-ra nőhet. Az állam egyre nehezebb helyzetbe kerül, hiszen csak annyi nyugdíjat tud biztosítani, amennyit a járulékfizetőktől adó formájában beszed. A pénzügyi szakértők szerint korábban egy dolgozó magyar hozzájárulásából könnyű volt kigazdálkodni egy másik magyar ember nyugdíját, ám rövidesen nyomasztóbb helyzetbe kerülünk: a közeljövőben könnyen előfordulhat, hogy egyetlen dolgozónak két vagy három nyugdíjast kell a befizetéseiből eltartania (miközben igen csekély esélye lesz arra, hogy valaha is nyugdíjat kapjon a magyar államtól).

Sokan viszont még mindig nem érzik a helyzet súlyosságát, és „két végén égetik a gyertyát”. Hónapról hónapra élnek, és egyáltalán nem rendelkeznek megtakarítással. Nem véletlen, hogy 2017-ben a kormány a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő programokban gondolkodik. Egyre nagyobb szerepet kap napjainkban a felelős pénzügyi tervezés és a nyugdjíj előtakarékosság kérdése, amivel feloldható a nyugdíj-stressz, az idősebb éveinket fenyegető anyagi feszültség.

De mikor kap valaki egyáltalán nyugdíjat Magyarországon? Hazánkban az öregségi nyugdíj akkor jár valakinek, ha ledolgozott 20 évet, majd 65 évesen nyugdíjba megy (jelenleg mindkét nem esetében ez a korhatár). A nyugdíj határa néhány extra esetben kitolódik: akik 1998 előtt jártak nappali szakon egyetemre vagy főiskolára, azoknak a tanulási időszakot belekalkulálják a nyugdíj kiszámításánál a szolgálati időbe, és a hölgyek esetében hasonló a helyzet a gyermekneveléssel töltött éveknél is.

Egy 2017 júniusi felmérés adatai szerint az utóbbi időszakban közel 2 millió magyar ember kapott nyugdíjat, amelynek az összege átlagosan havi 112.000 forint között mozog. Ez nem egy égbekiáltóan magas összeg a magyar árakhoz viszonyítva, így az sem meglepő, hogy a magyar nyugdíjasok csupán az 1/3-a dönt úgy, hogy a nyugdíjba vonulást követően végleg abbahagyja a munkát, és jöhetnek a jól megérdemelt, pihenéssel és utazással töltött évek..

A szomorú igazság az, hogy a magyarok 2/3-a a nyugdíjas éveiben is kénytelen munkát vállalni a megélhetéséért, mert a nyugdíja túlságosan kevés a mindennapi költségek (számlák, gyógyszerek) kifizetéséhez.

 

Jönnek a nyugdíjas szövetkezetek?

2017 augusztusától az állam nyugdíjas szövetkezetek segítségével kínál álláslehetőségeket a nyugdíjasoknak.

A kormány ezzel az új kezdeményezéssel szeretné megoldani a nyugdíjasok nehéz anyagi helyzetét, ám az érintett korosztály képviselői közül többen kételkednek abban, hogy ez valóban működőképes megoldást jelentene. Nem biztos, hogy valaki el tud helyezkedni a korábbi munkakörében, és a szaktudásának megfelelő területen vállalhat feladatot, ezért az érdeklődőknek érdemes naponta többször átnézni az adott város nyugdíjas-szövetkezeteinek weboldalát vagy Facebookját, nehogy lemaradjon a számára legtökéletesebb munkalehetőségről.

Az viszont kétségtelen, hogy a nyugdíjas szövetkezetek rengeteg előnyt kínálnak a munkavállalóik számára: a dolgozók a fix nyugdíjuk mellé megkapják a plusz bért, ami után csupán 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni (tehát a cégnél a munkavégzés költségét nem terhelik meg a közterhek). Másrészt a munkáltatók a jelenlegi minimálbér összegének megfelelően, 127. 500 forintos értékben étkezési utalványt is adhatnak a nyugdíj-szövetkezetek dolgozóinak, és ezt adómentesen is megtehetik.

Nyilván csak a jövő dönti el, mennyire válnak be a nyugdíjas-szövetkezetek – mennyiben tudják orvosolni hazánk jelentős munkaerőhiányát, mennyire érzik majd úgy a nyugdíjasok, hogy érdemes belépni és munkát vállalni ezekben a szövetkezetekben­ – de az elképzelés jó, és pozitív hatással lehet a magyar gazdaságra, a nehéz anyagi körülmények között élő nyugdíjasok életére.

Létezik azonban egy másik megoldás is, amivel a nyugdíjas évekre is bebiztosíthatjuk az anyagi helyzetünket.

 

Az okosan menedzselt pénzügyek megszüntetik a nyugdíj-stresszt!

A 2017 júniusi adatokból kiderült: ma már csak minden második magyar hisz abban, hogy kizárólag a nyugdíjából képes lesz megélni.

Az állam által fizetett nyugdíj napról napra bizonytalanabbá válik, így más alternatívákban kell gondolkodnunk, ha anyagilag gondtalan öregkorra vágyunk. Érdemes minél hamarabb elgondolkodni egy hosszú távú megtakarítási stratégián, az öngondoskodáson. Mert a félretett pénz nem minden esetben bizonyul elegendőnek. Az árfolyamok folyamatosan mozognak, a kamatok pedig világszerte irreálisan alacsony szinten állnak: nem biztos, hogy a félretett pénzünk mindig annyit fog érni, mint most. De akkor mi a megnyugtató megoldás a nyugdíjjal kapcsolatban?

Hatékonyabbak vagyunk, ha növeljük a megtakarításaink összegét, és az árfolyammozgások segítségével megsokszorozzuk a pénzünket egy jó befektetéssel. Ehhez viszont értenünk kellene a tőzsde működéséhez, a devizák, az állampapírok árának változásában rejlő lehetőségek kiaknázásához….Ez elég nagy rizikó, és benne van a bukás, hiszen könnyen elveszíthetjük a megtakarításainkat. Egy bróker pedig iszonyú drága.

Sokkal jobban járunk, ha találunk egy megbízható pénzügyi szakértőt, aki már a húszas-harmincas éveinkben eligazít minket a pénzügyek bonyolult világában, és a személyes élethelyzetünk, anyagi viszonyaink megismerésével ad tanácsot arról, hogyan spórolhatunk előre a nyugdíjra.

 

Öngondoskodásban gondolkodsz, és nyugdíj-stressz helyett szeretnéd biztos alapokra építeni a pénzügyeidet?

Keresd a Pénzügyek Okosan tanácsadóit!

 

Töltsd ki az alábbi űrlapot és beszélgessünk személyesen!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Miről beszélgessünk?

Üzenet